3. rész

  Sziasztook! :D Megjöttem. vagyis a rész. Azért nem tegnap hoztam, mert nem volt időm vasárnap megírni, ugyanis felelni akartam bioszból, kémiából meg irodalomból. Addig kell amíg könnyű és kevés az anyag. :D Szóval itt a részt .Igazábóóóóóóóóól mééég miiiindiiig húúúúúzoooom az időt. :D köszönöm a kommenttet Angéla:)-nak. Ezer puszi, és kitartás a sulihoz. 
xx, Lara 
Na igen.. ennyi szerencse után nyilvánvaló, hogy pont most nem lesz szerencsém. Természetesen valami befolyásos egoista emberke érkezik.  Halkan nyílik a fürdő ajtaja. Rendben. Az van a legmesszebb. Van időm kiszökni. Boldogan pattanok ki az ágyból, és én hülye megpróbálom szépen elrendezgetni.
  Saját szemeim, gyönyörű smaragdzöld szemekkel találkoznak. Az ütő megáll bennem. Tátogni kezdem, hogy ne sikíts, de segíts. Talán nem érti vagy nem akarja érteni. Mérgesen nézem, ahogy a mellettem lévő hálószobába invitálja be a tulajdonos, és mézes-mázos hangon kérdezi meg tőle, ezredszerre is, hogy biztos nem kér-e valami. Gondolatban ordítom vissza, hogy de Mr. Styles-nak szüksége van egy jó adag segítőkészségre. Fújtatva lopódzok ki a szobából, egyre nehezebbnek tűnő bőröndömet magamhoz szorítva. Nesztelenül nyitódik majd csukódik a bejárati ajtó.
 A folyosó kivilágítva, mindenhol éberen figyelő hatalmas biztonságiak. Szuper. Itt valaki nagy ember van. nem is tudom, hogy hol. Akaratlanul is gúnyos mosoly szökik arcomra. észbe kapva természetes mosolyt próbálok az arcomra erőltetni, sikertelenül. Nyilvánvalóan.
Természetesen ennek a csodálatos állatfajnak nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy kiszúrjanak egy oda nem illő dolgot, a rájuk bízott terepen. Márpedig egy kócos és zilált lány nem nevezhető szokványosnak egy ilyen hotelben. Őrült csattogással rohanok a legközelebbi lifthez, miközben hallom az utánam dobogó cipőtalpakat.  Idegesen nyomkodni kezdem az "ajtó bezárása" gombot. Mikor még idejártunk nyaralni soha nem értem fel... Nigga tesónak nem sikerül bejutnia, de szinte látom rohanó alakját a másik lifthez.
Halk pittyenés jelzi, hogy leértem. Eszeveszetten csapkodni kezdem a legnagyobb számot, tehát a nyolcast, hogy ne tudjon megtalálni az üldözőm, s az csak órákkal az eset után jutott az eszembe, hogy tulajdonképpen én akkor visszamentem oda, ahonnan jöttem. A Deluxe-ból épp akkor jött ki a tulajdonos, és pont ebbe a liftbe tartott. Belépett, fújt egyet, és mosolyogva kezdett kíváncsiskodni.
-Üdvözlöm. A hotel vendége?
-Igen. Már kijelentkeztem, de sajnos a szobában hagytam az őőőő..izéémet.
-Tessék?
-Igen. A szobába hagytam a telefontöltőmet.
-Ohh. Hát igen a mai világban telefon nélkül, már nem lehet mozdulni sem. És mint tudjuk, a telefonhoz a tartozik egy töltő is.
Igen-igen-már kezdtem a pokolba kívánni ezt a faszit, de ő is ezt tette volna, ha tudja, hogy épp most szöktem ki a legnevesebb hotel legjobb szállodájából, ahova úgy szöktem be egy nyitott ablakon keresztül. De nem tudta, így tovább folytatta a csevejt, miközben leértünk a hatodikra.
-Képzelje. Valaki beszökhetett a Deluxe lakosztályunkba, és elhagyott egy levelet. A fiatalember aki az új vendég határozottan megkért, hogy ne vigyem el, maradjon nála. Maga érti ezt?
-Nem, de tudja. Fiatalság bolondság-nevetgéltem miközben bőgve futottam volna vissza a lakosztályba, hogy elhozzam a legfontosabb dolgot a nyomorult életemből.
-Hát maga sem panaszkodhat kor-ügyileg.
-Ohh. Köszönöm. A lift miért ilyen lassú?-kérdeztem én a beszélgetés alatt először.
-Láttak egy alakot. Talán 18 éves fruska lehetett. A folyóson rohangászott, és egy liftbe rohant be. Az őrök szerint zaklatott volt. Talán egy őrült directioner volt. Pokolba velük.
-Directioner?-ajkam furcsán formálta a szót- Az mi?
-Nem hallott még róluk? Ideje felmennie valami weblapra. Tele van velük minden. Nekem most mennem kell, tudja elég sok a dolgom. Örültem a találkozásnak.-köszönt udvariasan, majd elviharzott.
  Gondolkodás nélkül nyomtam meg újra a nyolcas gombot. Szükségem van a levélre. Az életem árán is meg kell szereznem.